Maci-kampány

MI A MACI?

A MACI a magyar civilszervezetek közösségét jelképező figura.

A magyar civilszervezeteket sok százezer magyar gondolata, munkája, önkéntes részvétele, adománya formálta és formálja.

A magyar civilszervezetek azért dolgoznak, hogy pozitív változást érjenek el szűkebb vagy tágabb környezetükben, nem a profitra és a hatalomra hajtanak.

A Magyarországon működő több tízezer civilszervezet tevékenysége rendkívül szerteágazó: munkájuk kiterjed a környezetvédelemtől az emberi jogokig, a szabadidő hasznos eltöltésétől a gyógyításig, a közösségépítéstől az oktatásig, a kultúrától a vallásos életig, a szegények megsegítésétől az ifjúsággal való foglalkozásig.

MI A MACI CÉLJA?

A MACI bemutatja, mi mindent tesznek a magyar civilszervezetek. Nincs könnyű dolga, mert a számtalan civilszervezet sokszínű, az élet legkülönfélébb területein működik

Ezen túl a MACI azt szeretné, ha segítségével a legtöbb magyar megtalálná azt a civilszervezetet, amely életét jobbá, teljesebbé teszi, ahol alkotó energiái felszabadulhatnak.

MIK AZOK A CIVILSZERVEZETEK?

Elsősorban a lakosság által önkéntesen létrehozott szervezetek. Az emberek, a közösség által fontosnak tartott tevékenységeket végeznek, jellemző rájuk az állampolgári öntevékenység, önsegítés, a társadalom- és gazdaságfejlesztés iránti elkötelezettség. Jogi formájukat tekintve alapítványok, egyesületek, szövetségek.

HOGYAN MŰKÖDNEK A CIVILSZERVEZETEK?

Intézményes keretek között, saját belső, demokratikusan választott önkormányzattal. Finanszírozásuk tagdíjakra, adományokra, állami, önkormányzati, üzleti forrásokból érkező, vagy különböző pályázatokon elnyert támogatásokra, illetve közhasznú vagy alaptevékenységükből származó bevételekre épül, emellett tevékenységükben jelentős részt képvisel az önkéntes munka, és komoly segítséget jelentenek a lakosság természetbeni adományai.

A civilszervezetek nonprofit intézmények, minden forrásukat az alaptevékenységükre költik.  Kiegészítésképpen végezhetnek gazdasági, üzleti tevékenységet is, de az esetlegesen képződő nyereségüket nem osztják fel tagjaik, munkatársaik között.

Az állami támogatások (átlagosan összes bevételük kb. 30%-a) és a saját gazdálkodási tevékenység bevételei (35%) ugyanolyan fontosak, mint a magántámogatások (35%).

MIÉRT VAN SZÜKSÉG CIVILSZERVEZETEKRE?

Nagyon sok olyan társadalmi igény, szükséglet van, amelyeket sem az állam, sem a piac nem tud egyáltalán vagy megfelelő módon kielégíteni. A modern társadalom ezért önsegítő: létrehoz olyan kereteket, amelyeken belül ezekre a problémákra is van megoldás. Ilyenek a civilszervezetek is, amelyek különlegessége, hogy nagy részben az emberek önkéntesen felajánlott alkotóenergiáira építenek.

HÁNY CIVILSZERVEZET VAN MAGYARORSZÁGON?

A KSH utolsó, 2013-as adata szerint mintegy 57 000 civilszervezet működik. Ezek együttesen körülbelül 525 milliárd Ft bevételből gazdálkodtak, és több mint 41 000 foglalkoztatottnak adtak munkát, közülük 26 000 embernek főállásban. Az önkéntesek becsült száma 457 000 volt, munkájuk értéke pedig 51 milliárd forintra tehető. A civilszervezetek emellett jelentős számban foglalkoztatnak fogyatékkal élőket, megváltozott munkaképességűeket és nyugdíjasokat.

VAN-E KIEMELKEDŐ PÉLDA A CIVILSZERVEZETEK RÉSZVÉTELÉRE?

Például 2013-ban több mint 600 civilszervezet 12 000 tagja vett részt az árvízi védekezésben.

MEGÉREZNÉNK-E, HA NEM LENNÉNEK CIVILSZERVEZETEK?

Igen. Csak néhány példa:

• Az államnak fajlagosan többet kellene költenie azokra a területekre, ahol a civilszervezetek aktívak.
• Miután a  civilszervezetek közösségszervezői tevékenységük mellett a társadalmi szolgáltatások (oktatás, szociális ellátás, egészségügy stb.) területén is igen fontos szerepet játszanak, nélkülük kevesebb erőforrás jutna az alapfunkciók ellátására, és így a társadalmi szolgáltatások színvonala gyengébb lenne.
• Sokszor nem derülne ki az igazság: számos civilszervezet a tényekkel, a törvényekkel, a valósággal szembesíti azokat, akik arról nem hajlandóak tudomást venni.
• Közösségépítő és programszervező tevékenységük hiányában a mindennapi élet minősége, a hasznos időtöltés, kapcsolatépítés és -tartás lehetősége is romlana.
• Lelkileg is rosszabb lenne a helyzet: nem lenne lehetőségünk arra, hogy kialakított keretek között segíthessünk embertársainknak, hogy a számunkra nélkülözhetőt oda irányíthassuk, ahol nagy a szükség, vagy egyáltalán: hogy jót tehessünk.

MIT TETTEK A CIVILSZERVEZETEK MAGYARORSZÁGÉRT?

Civil kezdeményezés nyomán jött létre az első magyarországi óvoda, leánynevelde, gyerekkórház, tbc-klinika, mentőszolgálat, munkaközvetítő, a Magyar Tudományos Akadémia, és még sorolhatnánk.

A közelmúlt eseményeit nézve, a rendszerváltás előkészítésében is komoly szerepet játszottak a civil kezdeményezésű ifjúsági körök, filmklubok, táncházak, vagy később a település- és környezetvédő mozgalmak, melyek – ha burkoltan is – de erősítették a rendszerkritikát, mobilizálták a társadalmat, ébren tartották, illetve felébresztették a demokrácia iránti igényt.

Az elmúlt negyed században kialakult civil szféra (a civilszervezetek összessége) pedig már intézményesült formában, az állami és piaci szektor mellett harmadikként jelentős mértékben vesz részt a társadalmi, gazdasági rendszer működtetésében, és a szolgáltatásnyújtás mellett nélkülözhetetlen érdekképviseleti és közösségépítő tevékenységet is végez.

A civilszervezetek emellett lehetőséget és esélyt kínálnak. Lehetőséget arra, hogy saját sorsunkat, életünket, környezetünket magunk is alakíthassuk, és esélyt arra, hogy ez sikeres is legyen.